Amióta az eszemet tudom, mindig is a dallamos, harmonikus hangzású, de egyben mozgalmas, jellegzetes ritmusokkal és arányos formákkal jellemezhető zene volt a legerősebb hatással rám – olyan zene, amiben tetten érhető az időbeli áramlás, a fejlődés folyamata is. Számomra fontos az irány, a cél megléte, így erre törekszem a zenémben is. Az eszközök, melyek révén ezt legjobban elérhetem: a tisztán artikulált formák, gesztusok és tonalitások. A gesztusokat pedig gyakran az adott zeneműben szereplő hangszerekre jellemző idiómák eredményezik, csakúgy, ahogyan a formák is automatikusan következnek a zenei gesztusokból. Ilyen módon egy zenemű szerkezete, amely az őt felépítő elemek tonális és tematikus kapcsolataiból adódik, zenémben nem tudatosan előre megtervezett, sokkal inkább spontán, a komponálás folyamata során alakul ki.